knowledge-database (beta)

Current group: hun.politika

Malgot Istvan: veget kell vetnunk a hallgatasnak

Malgot Istvan: veget kell vetnunk a hallgatasnak  
Peter Z. Zsombolyay
 Re: Malgot Istvan: veget kell vetnunk a hallgatasnak  
b...i....
From:Peter Z. Zsombolyay
Subject:Malgot Istvan: veget kell vetnunk a hallgatasnak
Date:Wed, 19 Jan 2005 03:16:16 +0100


A Szövetség a Nemzetért polgári kör egyik alapító tagja, Malgot István
keserű hangú esszét írt a Fideszről és a szintén ehhez a polgári körhöz
tartozó Orbán Viktorról a Szövetség című lap január 14-i számában. Ebből
közlünk részleteket.

2004. december ötödikének katasztrófája nem egyszerűen a magyar
politikai elit szánalmas vergődéséről adott képet. Szétrobbant az az
illúzió, hogy a Fidesz jelenlegi állapotában képes a nemzet érdekében
felelős döntéseket hozni, képes a társadalom többsége által járható
utat, követhető célokat kínálni...

December ötödikén megroppant, mert a nemzet többsége számára
követhetetlennek bizonyult az a politikai irányvonal, amit Orbán Viktor
a Fidesz átalakítása után képviselt. A nemzet határok feletti egyesítése
helyett a nemzet részeinek eddig elképzelhetetlen mértékű
szembefordítása következett be. Szégyen és keserűség ül a szemünkben, ha
felemeljük tekintetünket. Ha felemeljük.

Ez az írás nem születik meg, ha vállalnánk a felelősséget a kialakult
helyzetért.

Csapda volt, mondjuk a csikicsukis népszavazásról, s valóban csapda
volt, de ezt pontosan tudta a Fidesz vezetése. (...)

Orbán Viktor (a kettős népszavazással - a szerk.) egyetértő aláírása a
későbbi fejlemények szempontjából döntő jelentőségűnek bizonyult. Orbán
Viktor támogatásának tudatában a nemzeti oldal aktivistái, polgári
körösök, fideszesek versengve gyűjtötték az aláírásokat, s rövid időn
belül meg is lett a több mint elég.

Esetünkben a csalétket a Fidesz számára a 2006-os választásokon a
külhoni magyaroktól megszerezhető szavazatok lehetősége jelentette. A
kettős állampolgárságról szóló népszavazás legkevesebbet emlegetett, de
nehezen túlbecsülhető kérdéséhez értünk. Több oldalról is felvetették
annak a lehetőségét, hogy az igenek győzelme esetén, itt nem
részletezendő technikák használatával, a Fidesznek reális esélye nyílhat
arra, hogy a külhoni magyarok szavazataival támogatóinak számát
lényegesen növelje. Mindezt a szocialisták vezetése is pontosan látta,
ez volt az oka a felfokozott nemzeti érzésviharban egyébként szinte
irracionálisnak tűnő elutasító magatartásuknak.

S bár erről sem beszélünk, látta ezt az otthon maradók jelentős része is.

A pőrén politikai lényeget a csapda felállítói édes-keserű nemzeti
mákonnyal ízesítették. A nemzeti érzések felkorbácsolása után jó
magyarnak csak az igenek támogatói számítottak. A (...) Fidesz nem akart
a kialakult helyzet vesztesévé válni, minden erővel küzdött, miközben
erőfeszítései egyre szorosabbra fonták a csapda hurkait. Bekövetkezett a
totális érzelmi és emberi mozgósítás. Fideszesek, polgári körösök,
egyházak és egyházi személyiségek, a közélet mértékadó véleményformálói,
mérsékeltek, radikálisok, megfontoltak és demagógok, félretéve
nézeteltéréseiket, teljes erővel harcoltak az igenek győzelméért. A
harcba bevonták a határon túli magyar szervezeteket, a Magyar
Köztársaság elnökét, s mint valószínűsíthető csodafegyvert, magát Orbán
Viktor személyét is. A csapda bezárult. És nem volt csodafegyver.

A totális mozgósítás mindöszsze másfél millió igen szavazatot eredményezett.

A kialakult helyzet a Fidesz számára győzelemnek púderezett vereség.

Orbán Viktor számára egy politikai irányvonal csődje. Az MDF-nek csendes
önigazolás. A szocialistáknak szégyennel keveredett megkönnyebbülés. Az
SZDSZ számára egyértelmű győzelem.

Egyébként nemzeti katasztrófa. (...)

A polgári körök és a Fidesz viszonya feszült volt a kezdetekben. A
polgári körök Orbán Viktor köré tömörültek, s a Fidesz lanyhának mondott
politizálását tették felelőssé a választási vereségért. A fideszesek
pedig részben a kéretlen vetélytársat, részben pedig a parlamenten
kívüli, utcai politizálást kárhoztatták a tömegmozgalomban. A helyzet
ellentmondásainak feloldását kívánta szolgálni Orbán Viktornak az a
döntése, hogy a párt struktúrájának átalakításával együtt vállalja a
párt elnökének tisztségét, s lehetővé teszi a polgári körök legaktívabb
tagjai számára a Fidesz politizálásában való részvételt.

Semmi sem történt egészen úgy. Ami azt jelenti, hogy minden másképpen
történt. (...) A polgári köröknek egységes eszmei hátterük nem volt,
ezért ideális terepet kínáltak a legkülönbözőbb provokációknak, a
mozgalmat saját céljaikra felhasználni kívánó álradikális, demagóg, vagy
éppen szélsőjobboldali csoportoknak. (...) A Fidesz sajátos átalakulása
Magyar Polgári Szövetséggé többszörösére növelte a párt taglétszámát. A
frissen belépett tagok meglehetősen heterogén eszmeiséget képviseltek,
nem annyira a Fideszhez, mint inkább a párt elnökéhez csatlakoztak,
komoly támaszt jelentve az elnöknek a Fidesz belső problémáinak kezelése
során. A változások a párt életében ez idáig elképzelhetetlen
hatalomkoncentrációval jártak együtt. Az új struktúra vezérlő elve az
elnök iránti feltétlen elkötelezettség lett.

Az egyszemélyi hatalom háborúk idején hatékonysága miatt elfogadott.
Ugyanakkor az egyszemélyi hatalomnak szüksége van a háborús körülmények
fenntartására, hiszen létét csak valamiféle végső harc víziójával tudja
igazolni. A közelmúlt rettenetes politikai feszültségeit az az
elképzelés tartotta és tartja életben, hogy a nemzeti oldalnak megnyert
csaták és diadalmas ütközetek során le kell győznie, meg kell
semmisítenie a szembenálló politikai tábort. Gyakorlatilag az ország
felét. (...)

A szakadatlan harchoz az utasításokat fegyelmezetten végrehajtó katonák
kellenek, nem pedig józan érveket használó értelmiség, olyan értelmiség,
amely igaza tudatában képes befolyásolni, meggyőzni másokat. Ez az
értelmiség jórészt elfogyott a Fidesz körül. Helyüket a Sajtóklubból és
a Demokrata nevet viselő, magát radikálisnak mondott hetilap néhány
munkatársából verbuválódott tollforgatók foglalták el. Ez a szabadcsapat
meglepő hatékonysággal tette tönkre a Fidesz társadalmi esélyeit a
nemzeti többség megteremtésére. Az utóbbi másfél évben radikálisnak
nevezett, ám leginkább csak tisztátalan, demagóg és gyakran
vállalhatatlan nézetek elterjedését tapasztalhattuk magukat nemzetinek
nevező, de valójában kifejezetten szélsőjobboldali újságokban.
Kulturális és politikai rendezvényeinken, úgynevezett nemzeti
könyvesboltjainkban náci, antiszemita, hungarista műveket árusítanak,
mintegy szalonképessé téve azok ocsmányságait az új nemzedékek számára.

Mindezektől a nemzeti oldal válik egyre szalonképtelenebbé. És
természetesen a Fidesz, amelyik, bár látja mindezt, hallgat és félrenéz.
Pedig ez is megérne egy nemzeti petíciót. (...)

Orbán Viktor a Fidesz átalakításakor elérkezettnek vélte az időt arra,
hogy győzelemre vigye a már régebben is képviselt "egy tábor, egy
zászló" néven ismert politikai irányvonalat. Valójában ezzel elkezdődött
az a folyamat, amely kezdeti sikerek után szükségképpen a Fidesz
társadalmi elszigetelődéséhez vezetett. A sajátos magyarországi
viszonyok között ez az irányvonal működésképtelen. (...)

Jelenleg a Fidesz egyre kevésbé értékcentrikus párt, és egyre inkább a
nemzeti populizmus megjelenítője. Értékek vállalása helyett népszerű
vagy népszerűnek tartott nézeteket és követeléseket hangoztat. (...)
Megszűntek vagy elnémultak azok a fórumok, ahol lehetőség volt a
vélemények ütköztetésére. A Szövetség a Nemzetért polgári kör egy éve
nem tanácskozik. Feltehetően azért, mert itt valóban ütköztek a vélemények.

Szégyenkezünk, amikor fölényesen lefitymálják ellenfeleink cseppet sem
lebecsülendő képességű politikusait, mondván: olyan jól jöttek nekünk,
mint egy lottó ötös. Miféle gyermeteg helyzetértékelés szül ilyen
kijelentéseket? Milyen politika épülhet efféle helyzetértékelésekre?

Véget kell vetnünk a hallgatásnak. Közéletünket, s vele együtt személyes
életünket a másfél évtizedes harcok olyan pályákra terelték, ahol alkotó
energiáink teljesen értelmetlenül felemésztődnek, s így képtelenné
válunk egy valóban élhető Magyarország megteremtésére.

Lehet, hogy ez volt a cél? - teszi fel a kérdést Malgot István.
From:b...i....
Subject:Re: Malgot Istvan: veget kell vetnunk a hallgatasnak
Date:Wed, 19 Jan 2005 12:45:14 +0100

Peter Z. Zsombolyay wrote:
>
>
> A Szövetség a Nemzetért polgári kör egyik alapító tagja, Malgot István
> keserű hangú esszét írt a Fideszről és a szintén ehhez a polgári körhöz
> tartozó Orbán Viktorról a Szövetség című lap január 14-i számában.

Malgot István 1941-ben született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott
a Magyar Képzo"mu"vészeti Egyetem szobrász-rajztanár szakán. Alternatív
színházi rendezo"ként vált ismertté, darabjaiban a társadalmi lét
feszültségei újszeru" vizuális formákban jelentek meg. Éveken át vezetett
egy fo"leg lovári nyelvu" cigányokból álló társulatot.
A khmer mu"vészet szerelmeseként többször beutazta Délkelet-Ázsiát.
Utazásairól filmeket készített.
Barangolások Cambodiában címu" könyve 2000-ben jelent meg. 2001-ben
látott napvilágot A cigány hold címu" könyve.
Szobraiban megkísérli újjáteremteni a szilánkokra hullott külso" világot.

b.i.
   

Copyright © 2006 knowledge-database   -   All rights reserved